Keresés ebben a blogban

2016. május 23., hétfő

A karbonkibocsájtás mérése ellátási lánc szinten

A vállalatok tevékenységével összefüggő üvegházgáz kibocsátás döntő része, átlagosan mintegy 75%-a nem közvetlenül kerül kibocsátásra, hanem értékláncuk valamelyik másik eleménél jelentkezik. Pl. a gépjárműiparban a gépjárművek használata során a fogyasztónál jelentkező kibocsátások jelentősebbek, mint a termelés során jelentkezők.  A termelés delokalizációja miatt az európai vállalatok értékei javulnak, miközben az ázsiai vállalatok – ahová áttevődött a termelés jelentős része – egyre több üvegházgázt termelnek.  Az Európai Unióban  1997 és 2008 között a kínai import révén  elkerült üvegházgáz kibocsátás mintegy tízszeresére emelkedett.  Ezen tényezők miatt növekszik a vállalatokra nehezedő nyomás, hogy üvegház kibocsátásukat az egész értékláncra vonatkozóan is megállapítsák, és tegyenek csökkentéséért. Attól ugyanis, hogy egy vállalat nem közvetlen kibocsátó, még van befolyása arra, hogy az üzleti partnereinél jelentkező kibocsátások csökkenjenek.
Ezt a folyamatot támogatja a Greenhouse Gas Protocol, amely három körbe sorolja az üvegházgáz kibocsátásokat. Az első körbe a technológiai jellegű kibocsátások, a fűtéshez kapcsolódó és az üzem területén jelentkező kibocsátások, illetve a saját tulajdonú gépjárműflotta kibocsátásai tartoznak. A második körbe a vásárolt energiához kapcsolódó, az energiatermelőnél jelentkező kibocsátások tartoznak (villamos energia, távfűtés, gőz, stb.). A harmadik körbe pedig az értékláncban a vállalat alatt vagy felett elhelyezkedő üzleti partnerek azon kibocsátásai, amelyekért a vállalat felelőssé tehető (pl. hulladékkezelés metánkibocsátása, fogyasztóknál jelentkező kibocsátások, beszállítók kibocsátásai, lízingelt járművek kibocsátásai, építési tevékenységgel összefüggésbe hozható szén-dioxid, stb.).  Ahhoz, hogy az üvegházgáz kibocsátások globális szinten csökkenjenek, ne csak áttevődjenek egyik országból másikba, vagy egyik vállalattól a másikhoz, ezen hatások együttesét kell számszerűsíteni és csökkenteni.  Néhány vállalat nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a karbonsemlegességet, amelyet a kibocsátások  csökkentésével és a fennmaradó hatások kompenzációjával érnek el. (pl. Google, Magyarországon pedig a Telekom.)

Eredeti forrás: Schaltegger, S., Zevzdov, D., Günther, E., Csutora, M., Alvarez, I.(2016): Corporate Carbon and Climate Change Accounting: Application, Developments and Issues. In: Corporate Carbon and Climate Accounting, Springer

2016. május 9., hétfő

A beszállító kiválasztás és értékelés zöld módszere

Cikkünk a beszállítóértékelés kis értékű termékeknél alkalmazható módszertanával foglalkozik. Ez a kategória rendszerint elhanyagolt a szakirodalomban, mivel az elérhető módszerek többsége azt feltételezi, hogy egy szakértői csoport komoly időbefektetéssel és matematikai tudással értékeli az alternatívákat. A kis értékű termékek beszerzésénél azonban ilyen módszerek alkalmazása nem indokolt. Az általunk kidolgozott módszertan a DEA (Data Envelopment Analysis) segítségével a hagyományos gazdasági és a környezeti kritériumok vizsgálatára ad egy megoldást. A módszer előnye, hogy egy Excel solver segítségével gyorsan (kevés szakértői időigénnyel) méri össze az előbb említett kritériumokat.

Eredeti forrásDobos I., Vörösmarty Gy. (2014): Green supplier selection and evaluation using DEA-type composite indicators, International Journal of Production Economics. Vol. 157, P. 273-278.