Keresés ebben a blogban

2015. december 17., csütörtök

Forgalomelőrejelzési modell fejlesztése

A logisztika területe nagyon sokrétű fogalom, számos szakterületet lefed. A vállalati szintű logisztikai folyamatokhoz kapcsolódó szakterületek mellett – amelyek tanszékünkön is nagy szerepet kapnak – egyéb aspektusok is jelentősek: gondoljunk infrastrukturális és hálózati kérdésekre, mely infrastruktúrát és hálózatot egyébként a vállalati logisztika nap mint nap használ.

A forgalomelőrejelzési modelleknek az infrastrukturális és hálózati fejlesztésekben van igen komoly szerepe. Egy mikroszintű modell segítheti a döntéshozatalt azzal, hogy szimuláljuk egy belterületi változtatás (pl. egy kereszteződés átalakításának) hatását a forgalomra. Egy makroszintű modellnek célja lehet, hogy egy adott országban a települések közötti forgalom várható alakulására adjon előrejelzést az elkövetkező időszakra, akár évtizedekre. Természetesen a nemzetközi kitekintés is integráns része egy ilyen modellnek.

Többünknek volt lehetősége egy makroszintű modell fejlesztésében részt venni. Számunkra az igazán komoly kihívást annak becslése jelentette, hogy egy adott településről hányan indulnak el, és egy adott településre hányan érkeznek meg. Ezt nevezzük másként fogalmazva utazáskeletkeztetésnek. Emellett egy komplex makroszintű modellnek olyan kérdésekre is választ kell adni, hogy az elindulók mely másik településre érkeznek meg, milyen közlekedési eszközt használnak és milyen útvonalat választanak.

Az utazáskeletkeztetésben a gazdasági életet átszövő „kereslet és kínálat törvényszerűségét” alkalmaztuk. Feltételezhető, hogy általában azért indulnak el egy településről emberek, mert ott nincsen valami vagy nem megfelelő mennyiségben/minőségben áll rendelkezésre. Azaz például egy adott településen a munkahelyek hiánya (nem megfelelő minősége) elinduló forgalmat generál. Azok a települések vonzzák a munkacélú forgalmat, amelyeken a munkahelyek számához (minőségéhez) képest nincsen megfelelő számú (minőségű) munkavállaló. Ugyanez a megfontolás az élet egyéb területen is érvényes: iskolába járásra, egészségügyre, vásárlásra stb. Onnan indulnak el az emberek, ahol nem megfelelő az iskolai/egészségügyi kínálat, és oda mennek, ahol megfelelő az iskolai/egészségügyi kínálat.

Az utazáskeletkeztetés során a „kereslet és kínálat törvényszerűségét” célszerű visszabontani olyan település szintű társadalmi, gazdasági és egyéb mutatókra, amelyek a törvényszerűséget leképezik. Így pl. a munkahelyek számára, munkavállalók számára, iskolások számára, iskolai férőhelyek számára, bejárós és kollégisták számára, páciensek számára. Ezek után nincsen más dolgunk, mint gazdasági és társadalmi szcenáriókra építve becsülni ezen mutatókat, amelyekből a leképzett törvényszerűségek utazószámot képeznek.

Miért előnyös egy ilyen megközelítés az utazáskeletkeztetés során? Ha élhetünk egy gazdasági példával: egy részvény jövőbeli értékét a legritkább esetben magyarázza a ma érvényes részvényár, vagy éppen a múltbeli részvényár. A jövőbeli részvényár alakulása is nagyrészt a cég várható teljesítményétől függ, mint a várható pénzáramok, várható új termékek, fejlesztések hatása stb. A jövőbeli forgalomnál is ezt a megközelítést érdemes adaptálni. A jövőbeli forgalom nem a tegnapi vagy mai forgalomtól függ, sokkal inkább a társadalmi és gazdasági mutatók alakulásától. Egy ilyen mutatókra épített utazáskeletkeztetés adaptívnak tekinthető, hiszen egy-egy helyi szinten megjelenő hatást közvetlenül beépít a becslésbe, pl. ha új egészségügyi intézményt nyitnak, nagyobb munkáltató jelenik meg, akkor annak hatása látszik a modellben.


Eredeti forrás: Boda György – Losonci Dávid (szerk.) (2015): Az E-Traffic közúti forgalom előrejelző modell

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése