Keresés ebben a blogban

2015. október 19., hétfő

Civil – vállalati együttműködések a fenntartható fejlődés érdekében

A tanulmány célja, hogy áttekintse a civil szektor lehetséges szerepét a vállalati szféra tevékenységének fenntarthatóbbá válásában. Ez azért is különösen aktuális, mert a leginkább elterjedt nézetek szerint a civil szervezetek leginkább konfrontatív, kívülről változtató stratégiák (például bojkottok, lejárató kampányok stb.) révén tudnak változásokat kikényszeríteni a vállalati szféra környezetileg nem fenntartható gyakorlata esetén; ugyanakkor ennek a stratégiának a korlátai is nyilvánvalóak.
Cikkünk arra vállalakozik, hogy bemutassa és értékelje a kooperatív (belülről változtató, partnerségre törekvő) stratégiákban – mint például közös környezetvédelmi projektek, szaktanácsadás vagy egyéb tudásmegosztás – rejlő lehetőségeket.
Két felmérést végeztünk, az egyikben 302 hazai KKV, a másikban 54 környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet vett részt. A megkérdezett KKV-k 27%-a valamilyen formában már működött együtt környezetvédelmi területen civil szervezetekkel, a civilek 60%-ának volt vállalati együttműködési tapasztalata. A vállalatok számára a legfontosabb előnyök a külső szakértelemhez való hozzáférés (pl. energiahatékonyság, hulladékgazdálkodás stb.), míg az említett félelmek az együttműködésre fordított erőforrások megtérülésének bizonytalansága és a bizalmas információk lehetséges kiszivárgása voltak.

A megkérdezettek jelentős részének értékelése alapján azt mondhatjuk, hogy a civil-vállalati környezetvédelmi együttműködésekben komoly lehetőségek rejlenek, de ezt egyelőre a felek nem használják ki kellően.

 A cikk alapján az Európai Bizottság is készített egy bővebb összefoglalót, ami itt olvasható: http://ec.europa.eu/environment/integration/research/newsalert/pdf/more_scope_for_environmental_NGOs_to_influence_SMEs_in_Hungary_411na5_en.pdf

Eredeti forrás: Harangozó, G., Zilahy, G. (2015). Cooperation between business and non-governmental organizations to promote sustainable development. Journal of Cleaner Production. 89: 18–31. 

2015. október 12., hétfő

Hogyan hat a leányvállalati szerep a menedzsment gyakorlatok eredményességére?

A vállalatok versenyképességük növelése érdekében egyre gyakrabban kényszerülnek új és új menedzsment gyakorlatok bevezetésére, hogy versenyképességüket fenntartsák, sőt lehetőség szerint tovább növeljék. Egy csaknem 500 vállalatból álló nemzetközi mintán a menedzsment gyakorlatok és eredményességük közötti alapvető összefüggést vizsgáltuk multinacionális vállalatok leányvállalatainál. Vajon mindegyik leányvállalatnál ugyanazok a gyakorlatok a legjobbak? Az offshore cégek ugyanolyan eredményességgel alkalmazzák az egyes gyakorlatokat, mint például a fejlettség magasabb szintjén álló anyaországi vállalatok? De vajon milyen gyakorlatoknak a legnagyobb a hozadéka? Melyiket érdemes bevezetni? 
Eredményeink szerint az alacsonyabb képességekkel rendelkező, főként a termelésre fókuszáló offshore leányvállalatok a gyakorlatok bevezetésénél a költségek csökkentésében érnek el jelentősebb előrelépést, a differenciálásra nem hat a gyakorlatok bevezetése. Ugyanakkor a magasabb képességekkel rendelkező csoportok erőfeszítéseik eredményeként a minőségi, rugalmassági, időbeli teljesítményüket (azaz a differenciálási teljesítményt), és ezzel a vevői kiszolgálás színvonalát tudják javítani.
Talán nem okoz meglepetést, hogy a közép-kelet-európai régióban – amit magyar, román és szlovén leányvállalatok képviseltek – az átlagosnál lényegesen magasabb volt az offshore cégek aránya, azaz ebben a régióban főként a költségcsökkentés áll középpontban. Az viszont már meglepő lehet, hogy a költségek csökkentésében a leghatékonyabban a vevői integráció és az emberi erőforrások gyakorlatai segítettek, a lean menedzsment nem volt e gyakorlatok között. Ugyanakkor a fejlettebb képességű vállalatoknál a lean – néhány más gyakorlathoz hasonlóan – a differenciálás eszközeként ért el sikereket.
Amivel a cégek nem lőhetnek mellé, az az emberi erőforrás menedzsment fejlesztése, amely csaknem minden vállalatnál pozitívan hatott a teljesítményre, költségekcsökkentésben és differenciálásban is támogatva a vállalatokat.
Szóval mindezek alapján mit érdemes idehaza tenni? Egyszerűnek tűnik: a képességeket kell fejleszteni, fejleszteni, fejleszteni, hogy vállalataink maguk mögött tudják végre hagyni a költségfókuszt és egy fejlettebb csoportba kerüljenek.


Eredeti forrás: Demeter, K., Szász, L., Boer, H.: The effectiveness of manufacturing practices in different subsidiary types – consequences for CEE subsidiaries, a legjobb konferenciacikk díját elnyert cikk az Academy of International Business – Central and Eastern Europe Varsóban rendezett konferenciáján